Szifilisz (lues, vérbaj)

A szifiliszt spirál formájú baktériumok (Treponema pallidum) okozzák. A betegség lefolyásában négy stádiumot különböztetünk meg: az I. stádium a fertÅ‘zést követÅ‘ elsÅ‘ három hét alatt alakul ki, amikor is kemény, fájdalmatlan duzzanat alakul ki azon a helyen, ahol a fertÅ‘zÅ‘dés történt (általában a hímtagon, ill. a hüvelyben). Az ehhez legközelebb fekvÅ‘ nyirokcsomók megduzzadnak. A daganat általában kezelés nélkül is eltűnik. Kezelés nélkül azonban a betegség kb. 6 hét múlva a II. stádiumba jut, amelynek során a baktériumok az egész testben elterjednek és bÅ‘rkiütést, lázat és nyirokcsomó-dzzanatot okoznak. Ezek a jelenségek idÅ‘nként eltűnnek, de az évek során újra és újra elÅ‘jönnek. Ha ebben a stádiumban sem kerül sor kezelésre, úgy több év elteltével a belsÅ‘ szerveket is megtámadja a betegség, ami különösen az idegrendszert érinti, így a III. stádiumban a gerincvelÅ‘t (járászavarok) és a IV. stádiumban a központi idegrendszert (elbutulás.)

A fertÅ‘zés kimutatására mikroszkópos vizsgálat útján vagy a vér szifiliszre történÅ‘ megvizsgálása során kerül sor, amely körülbelül három héttel a fertÅ‘zést követÅ‘en megbízható eredményeket szolgáltat. A korai stádiumokban való antibiotikumos kezelés (pl. penicillinnel) teljes körű gyógyulást eredményez. A késÅ‘bbi stádiumokban (III. és IV.) azonban a károk már visszafordíthatatlanok, éspedig még akkor is, ha a baktériumokat a gyógyszerekkel el lehet ölni. Terhesség során a szifilisz jelentÅ‘s mértékű károsodást okozhat a magzatban.

A szifilisz (syphilis, lues), más néven vérbaj a legjelentÅ‘sebb, idült lefolyású, fertÅ‘zÅ‘ nemi betegség. A betegség közvetlen kontaktussal szexuális úton (rendszerint a bÅ‘r és a nyálkahártyák sérülésein át), transzplacentárisan, illetve vérrel terjedhet. Ez alapján megkülönböztethetünk szerzett (syphilis acquisita) és kongenitális, veleszületett szifiliszt (syphilis connatalis).

A fertÅ‘zés lefolyásának 6 szakaszát különböztethetjük meg:

Lappangás

Ez egy átlag 3 hetet felölelÅ‘ idÅ‘intervallum (10-90 nap). Ebben a szakban a spirochaeták nyálkahártyákon (genitális, orális, anális) keresztül jutnak be a szervezetbe, a behatolási kapuban szaporodnak. A kórokozó a szervezetben vér útján terjed.

Elsődleges szifilisz

Ez egy 2-6 hetet magábafoglaló idÅ‘szak. A behatolási kapunak megfelelÅ‘en kialakul az elsÅ‘dleges góc, amely kezdetben egy körülírt, élénk vörös, porctapintatú beszűrÅ‘désnek felel meg. KésÅ‘bb ezen a területen megjelenik a szifiliszes fekély. Ez egy kemény alapú papula, melyeknek közepe kifekélyesedik, szélei kiemelkednek. Szövettanilag mononukleáris beszűrÅ‘dés, makrofágok, limfociták jelenléte jellemzi. A fekély nem fájdalmas, lokalizációja az esetek többségében nÅ‘knél a méhnyak, férfiaknál a glans penis, de ritkán azonban extragenitálisan is megtalálható. ÁtmérÅ‘je néhány cm lehet. Ebben a stádiumban a treponemák a szifiliszes fekély váladékából mutathatók ki. A korokozók korán eljutnak a környéki nyirokcsomókba, ezért a lágyéki és kismedencei nyirokcsomók megduzzadnak, de fájdalmatlanok, és nem kapaszkodnak össze.

Tünetmentes idÅ‘szak

2-24 hét közti idÅ‘szak. A fekély spontán gyógyul, kezelés hiányában is, helyén jellegzetes kis csillag alakú heg marad vissza. Ezzel egyidÅ‘ben a nyirokcsomó duzzanatok is nyomtalanul eltűnnek. MegfelelÅ‘ és eredményes kezelés esetén a a betegség további szakaszaira jellemzÅ‘ elváltozások elmaradnak, de ellenkezÅ‘ esetben a treponemák a szövetekben szaporodnak tovább, és a folyamat automatikusan átmegy a következÅ‘ stádiumba.

Másodlagos szifilisz

2-6 hét közötti idÅ‘intervallum. Ekkorra a szervezet már túlérzékennyé vált a kórokozóval szemben, így bekövetkezik a folyamat generalizálódása. Erre a szakaszra jellemzÅ‘ a kiterjedt bÅ‘r- és nyálkahártya elváltozások kialakulása, lép-, máj- és általános nyirokcsomó megnagyobbodás, csonthártya- és izületi gyulladás. Testszerte a bÅ‘rön kb. 5 mm átmérÅ‘jű, különbözÅ‘ küllemű kiütések (exantémák) jelennek meg. A nyálkhahártyákon is hasonló kiütések (enantémák) figyelhetÅ‘k meg. Mind a bÅ‘r, mind pedig a nyálkahártya elváltozásai nagy számban tartalmaznak spirochétát, ezért a nedvezÅ‘ papulák fertÅ‘zés forrását képezhetik. Más, ritkábban jelentkezÅ‘ tünetek: fejfájás, láz, anorexia, gyomorbélrendszeri tünetek, hepatitis, veseérintettség, látóideg gyulladása. Az elváltozások fokozatosan visszafejlÅ‘dnek.

Latens szifilisz

A fertÅ‘zés után kb. egy évvel kezdÅ‘dik, egy hosszabb tünetmentes periódus. Két szakaszra tagolható: korai és késÅ‘i latens periódusra. A latens szifilisz késÅ‘i szakaszában a beteg nem fertÅ‘zÅ‘, de a transzplacentáris terjedés ilyenkor is bekövetkezhet. A tünetmentesség 3-30 évig tarthat.

KésÅ‘i, harmadlagos szifilisz

Ritkán alakul ki, fÅ‘ként a szív-érrendszert (80-85%) és a központi idegrendszert (5-10%) érinti. A betegek nem fertÅ‘zÅ‘ek. KésÅ‘i típusú immunkárosodás következtében a szervezetben megjelennek a vérbaj fajlagos elváltozásai, a gummák. Ezek a szervezetben bárhol elÅ‘fordulhatnak (bÅ‘rön, csontokon, májon, heréken). A gumma változó nagyságú, borsószemnyi-tyúktojásnyi képzÅ‘dmény, kezdetben tömött, késÅ‘bb tapintása gumiszerűen rugalmas lesz (innen az elnevezése) és körülötte heges-kötÅ‘szövetes tok alakul ki, amely élesen elhatárolja a környezetétÅ‘l. IdÅ‘vel a gumma közepén elhalás támad, ami nem hajlamos elfolyósodásra. A gumma általában kötÅ‘szövetes átalakulásra, hegesedésre, zsugorodásra hajlamos, de ha a felszín közelében képzÅ‘dik (bÅ‘rben, nyálkahártyában), gyakran kifekélyesedhet. Heges gyógyulások után a szervekben durva behúzódások, az üreges szervekben pedig szűkületek alakulnak ki.

Szervi elváltozások a harmadlagos szifilisz idÅ‘szakában

Leggyakoribb a szív és érrendszer elváltozása: aorta aneurysma, aorta insufficiencia, koszorúerek szájadékának szűkülete. A szívizomban néha apró gummák képzÅ‘dnek. A tüdÅ‘ben intersticiális gyulladás, majd fibrózis támad. Gummák is elÅ‘fordulnak, elsÅ‘sorban a jobb tüdÅ‘ alsó lebenyében. Májban gyakoriak a gummák, amelyek hegesen zsugorodva a májat lebenyezetté teszik. A csontokban szintén gyakori a gumma. A csontszövet burjánzását eredményezheti, aminek következtében a külsÅ‘ felszínen és a velÅ‘üregben csontfelrakódást látunk. Az idegrendszer szintjén agyhártyahegesedést és liquorkeringési zavarokat okozhat, illetve az agy homlok- és halántéklebenyének a sorvadását eredményezheti. A gerincvelÅ‘ burkaiban kialakuló gyulladás a hátsó gerincvelÅ‘i gyököket leszorítja, ami a felszálló érzÅ‘ pályák degenerációját okozza. Ez súlyos érzészavarokhoz és ataxiához vezet, a kórkép neve tabes dorsalis.

Kongenitális szifilisz

A veleszületett szifilisz a transzplacentáris (vagy diaplacentáris) terjedés következménye. Az anya szifilisze esetén a transzplacentáris fertÅ‘zés abortuszhoz, a magzat elhalásához vagy halvaszületéshez vezet. A magzatok 60-70%-a a méhen belül elpusztul. Más esetekben a betegség csak évek múltán nyilvánul meg, ilyenkor a harmadlagos szifiliszre jellemzÅ‘ elváltozások alakulnak ki. Korai formájára jellemzÅ‘ek a hólyagos kiütések, gummák, idegrendszeri károsodás tünetei, veseérintettség, fogak fejlÅ‘dési rendellenességei. KésÅ‘i forma esetén az idegrendszeri károsodás (progresszív paralízis), csontok fejlÅ‘dési rendellenességei, halláskárosodás, izületi gyulladás jellemzÅ‘.

MegelÅ‘zés

A szifilisz profilaxisára nincs oltóanyag. A szifilisz megelÅ‘zése nem specifikus profilaktikus módszerek alkalmazásával lehetséges. A szexuális úton való terjedés megakadályozására a barrier technikák alkalmazása, míg a kongenitális szifilisz megelÅ‘zésére a terhes nÅ‘k szűrése, fertÅ‘zött terhes nÅ‘k kezelése javasolt.

Gyógyítása

A szifilisz penicillinnel és más antibiotikumokkal kezelhetÅ‘. A szájon át való kezelés statisztikailag nagyon rossz hatásfokú más eljárásokhoz képest, mivel a betegek hajlamosak félbehagyni a gyógyszerszedést. A legrégibb és ma is a leghatásosabb módszer a mindkét farpofába adott prokain benzil-penicillin injekció. (A két injekcióra azért van szükség, mert egy adagban túl fájdalmas lenne, még a hozzáadott prokain érzéstelenítÅ‘ ellenére is.) Ha nincs kezelve, a szifilisznek súlyos következményei lehetnek, például idegrendszeri, szív- és az agykárosodások, elmebetegség. A kezeletlen szifilisz halálos is lehet.