Zaklatás a munkahelyen

''Egyszer csak átnyúlt az asztal felett, és megmarkolta a mellemet. Aztán visszahúzta a kezét. ElÅ‘ször csak ültem döbbenten, aztán rábámultam, és megkérdeztem: MegÅ‘rültél?. . . Vigyorogva azt mondta: Csak megnéztem, hogy kosaras melltartót viselsz-e, már ez is baj? SürgÅ‘sen másik munkahely után néztem.''

1. A szexuális zaklatás definíciója

A szexuális zaklatás fogalma azt a magatartást igyekszik meghatározni, amelynek során valaki a nemi hovatartozása miatt szenved el zaklatást.

Jelenleg a szexuális zaklatásnak két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik az ún. utcai, köztéri, tömegközlekedési eszközökön, szórakozóhelyeken stb. elkövetett nemi alapú zaklatás, melynek gyakori formája járműveken történÅ‘ fogdosás ("tapizás"), az utcán gyakran hallható "utánafütyülés", az ún. "utcai, éttermi beszólások", a "megbámulás", stb. Az ilyen zaklatást általában idegenek követik el, és a helyzetbÅ‘l adódóan általában röviden zajlik le.

A szexuális zaklatás másik fajtája - mellyel e cikkben bÅ‘vebben foglalkozunk - a munkahelyi szexuális zaklatás. A munkahelyi szexuális zaklatás jellemzÅ‘en hosszabb idÅ‘n át folyik, és ismerÅ‘s kolléga, ügyfél, illetve, bár ez a nevébÅ‘l nem derül ki, oktatási intézményben tanár is elkövetheti.

2. A szexuális zaklatás statisztikai adatai

Az Európai Unióban utoljára 1998.-ban készült ezzel kapcsolatos felmérés, mely azt mutatta, hogy a nÅ‘knek 30-50%-át, a férfiaknak 10%-át éri szexuális zaklatás a munkahelyén Amennyiben az utcai, járműveken, szórakozóhelyeken, éttermekben, stb. történÅ‘, szexuális zaklatást is a vizsgálatba vonjuk, azt találjuk, hogy szinte nincs olyan nÅ‘, akit már 18 éves koráig ne ért volna ilyen, nemi alapú zaklatás.

3. Tévhitek és tények a szexuális zaklatásról

Tévhit: Szexuális zaklatást a kiéhezett férfiak/nÅ‘k követnek el, akik nem tudnak partnerhez jutni.
Tények: A zaklatók jellemzÅ‘en nem egyedülállók, hanem van állandó partnerük/házastársuk. A szexuális zaklatás továbbá olyan, általában az egyenlÅ‘tlen viszonyokat kiaknázó magatartás, amely az elszenvedÅ‘jét megalázza és ellehetetleníti, így attól kizárólag az remélhet szexuális jellegű "élményt", akinek éppen az ilyen egyenlÅ‘tlenség okoz élvezetet. A szexuális zaklatással az elkövetÅ‘ azonban jellemzÅ‘en nem valamiféle szexuális kielégítetlenséget próbál orvosolni, hanem dominanciáját, a másik személy feletti hatalmát igyekszik bizonyítani, megalapozni vagy megtartani.

Tévhit: Szexuális zaklatást csak bizonyos (pl. szakképzetlen) férfiak/nÅ‘k követnek el, vagy csak bizonyos munkahelyeken (pl. gyárakban, kórházakban, stb.) követnek el, rendes munkahelyen nem.
Tény: Szexuális zaklatást minden munkahelyen elkövetnek. Mivel ez jellemzÅ‘en olyan magatartás, amely gyakran kötÅ‘dik munkahelyi hierarchiához, kétségtelenül ismertebb felettes-beosztott viszonylatban, de egyes kutatók szerint gyakoribb az azonos rangban dolgozók között. Hasonlóképen ismert, hogy szexuális zaklatást minden munkakörben dolgozó személy elkövethet, teljesen függetlenül képzettségétÅ‘l és nagyjából függetlenül a beosztásától is. A hierarchiában felfelé irányuló zaklatás valóban ritkább, de az sem kizárt.

Tévhit: A szexuális zaklatás oka a nÅ‘k kihívó magatartása, "szexis" öltözködése.
Tények: Szexuális zaklatást bárki elszenvedhet, az elszenvedÅ‘k közt minden féle és fajta nÅ‘ megtalálható teljesen függetlenül attól, hogy az uralkodó szépségideál vagy erkölcsi normák szerint csinosan öltözködik-e, vagy sem, visszahúzódóan viselkedik-e vagy sem. Számos munkahelyen ráadásul elÅ‘írás olyan ruházat viselése, amely máshol már túlzottan kihívónak minÅ‘sülne (ilyen pl. a vendéglátóiparban gyakran kötelezÅ‘en elÅ‘írt miniszoknya), vagy olyan öltözék, amelyet egyesek egyszerűen kihívónak érzékelnek (mint pl. a menedzsmentben, vagy a médiában szokásos egyes ruházatok vagy ruházati kellékek).

Tévhit: Szexuális zaklatás nem is létezik, a nÅ‘k egyszerűen félreértik az udvarlást. E tévhit enyhébb változata: Ez egy kommunikációs probléma.
Tények: Figyelembe véve, hogy a zaklatás elszenvedÅ‘i rendszerint enyhébb esetben megalázva, semmibe véve érzik magukat, súlyosabb esetben félnek és erÅ‘sen traumatizálódnak, ha egyáltalán állítható valakirÅ‘l az, hogy félreért valamit, az a zaklató. A zaklatás elszenvedÅ‘i rendszerint pontosan tisztában vannak azzal, hogy zaklatják Å‘ket, és bár elÅ‘fordul, hogy e zaklatásnak különbözÅ‘ okokból (egzisztenciális kényszer, szégyen, zavarban levés, bizakodás abban, hogy akkor a zaklatás abbamarad, stb.) engednek, az ilyen kapcsolat rendszerint nem mutatja az egyenrangú kapcsolat jegyeit. A zaklatónak rendszerint szintén nincsenek kétségei azzal kapcsolatban, hogy amit tesz, az a hatalmának valamifajta fitogtatása

Tévhit: A szexuális zaklatás nem jellemzÅ‘, a nÅ‘k ezzel csak vádaskodnak.
Tények: A statisztikák és a látencia azt bizonyítják, hogy a nÅ‘k a megtörtént esetek legnagyobb részében nem fordulnak ezzel a problémával sehová, a legkevésbé jogi útra. A szexuális zaklatás igen gyakran történik tanúk nélkül, így a zaklatott személynek a gyakran emlegetett "egy állítás - egy tagadás" helyzetben kellene megvédenie álláspontját.

Tévhit: Nem kell neki jelentÅ‘séget tulajdonítani, mindenki túléli.
Tények: A szexuális zaklatást az esetek túlnyomó többségében az áldozat valóban túléli. Az adatok azonban arra mutatnak, hogy ez a jelenség olyan súlyos pszichikai, fizikai és társadalmi hatással jár, amely miatt nem szabad, és nem is érdemes bagatellizálni.